Az ehavi Kismama magazinban azt boncolgatták,h mennyire fontos az alternatív szülés és mennyire van rá igény? Megakadt a szemem egy Anyuka irományán. Az elején említi,h sok nő úgy van vele,h tök mindegy hogy szülünk,a szülés az fáj és ezen semmi nem segíthet (na persze talán kivéve az EDA,meg hasonló beavatkozások) és csak az a lényeg,h egészséges legyen a baba. Na hát ezt Ő sem,de én sem tudom szó nélkül hagyni.
Életem eddigi legmeghatározóbb,legmélyebb emléke a szülés. Semmi másra nem tudok visszaemékezni ilyen erősen. A mai napig is egy fantasztikus dologként gondolok vissza rá és a mai napig is ha szüléstörténetet olvasok,amiben hasonlóságot fedezek fel azért meg-meg könnyezem. Van,amikor csak úgy utazom és míg régebben máson járt az agyam,vagy olvastam,most újra lepörgetem magam előtt azt a napot,azt a néhány órát. És biztos vagyok benne,h ha nem figyeltek volna rám,kiabáltak volna velem,függönnyel elkerítve,túlzsúfolva,zajban,komplikációkkal,beavatkozásokkal teli szülésem lett volna,akkor a mai napig üresség és rossz érzelmek lennének bennem. Sőt, az "Anyuka" az újságban még azt is leírja,h szörnyű szülése után nehezen tudott a korábban tervezett és várva várt gyerekével kötődést kialakítani. Teljesen át tudom érezni.
Ezzel csak azt szeretném leírni,h igenis fontos,hogy milyen körülmények között,hogyan születik meg a gyerek,de méginkább,h ezt az anyuka hogyan éli meg,mert örökreszóló emlék marad,amit nem lehet csak a "nem gondolok rá" taktikával kitörölni!
Minden kismamának és kispapának nagyon szép szülést kívánok! 
Utolsó kommentek