A héten már másodszor kell megállapítanom,h nekünk egy kis angyalt adott az ég. Még nem tudom,h milyen lesz,amikor jön a foga,nem tudom,h Nála is be fog-e törni az idegenektől való félelem korszaka,vagy a „hiszti korszak” és ezeket majd,h kezelem,de,h most ennél jobb természetű kisembert nem kívánhatnék,az biztos.
Az éjszakákat végig alussza, nappal eszik,játszik,mosolyog,gügyörészik,figyeli a nagyvilágot és alszik. Hétfőn egy teázóban találkoztam volt munkatársammal,akivel szerencsére megmaradt a kapcsolatunk,Maja végig mosolygott,evett,a végén meg kicsit elaludt,majd meg is dicsérte Zita,h Ő még ilyen nyugodt babával nem találkozott . Ma átjött volt főnökünk,meg felesége,akivel szintén tartjuk a kapcsolatot és Maja csak mosolygott,mondta a magáét,kikísértük Őket a hévhez,mire hazajöttünk Maja elaludt.
Mint minden babának,persze Neki is vannak percei,amikor sír,de annak mindig van oka. Vagy éhes,vagy álmos,vagy unatkozik,de akkor rendszerint nem sír,hanem sikongat,vagy amit nagyon utál az-az öltözködés. Ha ezzel találom magam szemben,akkor teszek ellene és már ott a jól megszokott,elégedett mosoly a pofiján.
Régebben,amikor még Maja nem volt,akkor „tartottam” a babáktól. Nem tudtam úgy igazán a szemükbe nézni,elgügyörészni Nekik,mindig olyan érzésem volt,h a lelkem legmélyebb bugyraiba látnak,de ami lényeg,h nem mertem Őket megfogni,mert ha sír,akkor miattam sír. Ma már tudom,h ez nem így van. Lehet,h sír,de nem azért,mert pont az én kezembe van. És rendszerint ha jön barát hozzánk,akkor szeretem,ha ölbe veszik Maját,már csak azért is,h érezzék egy gyerek nem feltétlen kezd el sírni más kezében. Lehet a baba abban a korszakban van,h eleve tart az idegenektől,ugyanis 5-6 hós korban egy pici gyerek memóriája csak pár napig tud emlékezni,ami hát nem túl hosszú idő. Ma már ha találkozom fórumos babával,vagy ismerős,barát babájával,akkor egyből fogdoshatnékom van :) És a legtöbb baba úgy vettem észre,h nem tiltakozik. Ha igen,akkor ott van "Anyuka",aki meg tudja nyugtani.
Nem tudom mivel érdemeltük ki,de nekünk akkor is egy kisangyalt adott az ég.
És egy kép,amikor sírt,majd megkapta,amit akart...A kaját :) Ezt a képet elneveztük "Kalácskanéninek"
Utolsó kommentek