Szegény Majának 10 napig kellett antibiotikumot adni a hasmenésére és már-már kezdtem örülni,h el is múlt Neki,amikor megint elkezdődött a hasmenés,csak most sírással,hascsikarással párosulva. Úgyhogy irány megint a doki. Kideült (amit a másik orvos,aki felírta az antibiotikumot elfelejtett közöli),h szegény gyereknek ez nem csak a "rossz",de a "jó" bacikat is kiöli a beleiből. Ezért volt a két napig tartó ismételt hasmenés és enek köszönhető,h szegény gyerek minden evés után és elalvás előtt szívszorítóan sír. Nagyon sajnálom szegényt és csak azt remélem,h ez nem fog hosszú ideig eltartani Nála. Jövő héten megyünk Balatonra és nagyon szeretném,ha azt a pár napot Ő is élvezné és nem a hasa miatt kéne pityeregnie.
Hasfájás ide vagy oda, egyre inkább érdekli a kis játszóhídja. Az egyik oldalán lévő kis zörgőt már tudatosan meg is fogja,kis koordinációs zavarokkal megspékelve és folyamatosan rázogatja,tépegetné onnan le. Néha-néha beszélget,meg sikongat is hozzá.
Emellett a babakocsiban felakasztott plüssmajomnál is rájött,h ha rángatja,akkor az zenél,így ott meg egyfolytában azt húzogatja és mosolyog a majomra.
Pár illusztráció a játszóhidas mutatványáról. A babakocsisról majd csinálok,mert úgyis most megyünk sétálni
Utolsó kommentek