Én most olyan nagyon boldog vagyok!!! Gondoltam kicsit eljátszadozok Majóval. Letettem a habtapit,hasra raktam rá Maját és Tőle távolabb egy csörgő zebrát. Az haggyán,h többször hanyatt fordult,amin többször bosszankodott is,közben én dagadtam a büszkeségtől és mosolyogtam,de nagy-nagy manőverek után közel került a zebrához,erőt vett magán és egyik karját hirtelen lendülettel felemelte és rácsapott a zebrára,odarántotta magához és mohón elkezdte tömni a szájába :D Én meg-megkönnyeztem örömömben. Olyan ügyes ez a Tüncike. Ezeket a pillanatokat le kell írni,meg kell jegyezni és már csak azt sajnálom,h Apája lemarad ezekről. Na mindjárt úgyis itthon van,holnap meg szabis lesz és bemutatjuk a tudományt:)
Ezekért érdemes...
2009.09.17. 18:32 - dharma
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://novogetunk.blog.hu/api/trackback/id/tr31388935
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek